Egy 1930-as kirándulás emlékére készitettem ezt az oldalt. Férjem nagyapja volt Szentkeressy Károly, az Atheneum nyomda kottaszedő nyomdásza, akinek 8 lánya és egy fia született. (A legkisebb lány volt anyósom)
A fényképeket az egyik rokon padlásán találták, összeragadva, szakadtan, néhol penészesen, nagyon rossz állapotban. Apa sokat kínlódott, mig ilyen állapotba hozta őket.
Mivel a kép hátán csak évszám volt, lehet,hogy nem is tavasz, hanem ősz lehetett.
A fényképeket az egyik rokon padlásán találták, összeragadva, szakadtan, néhol penészesen, nagyon rossz állapotban. Apa sokat kínlódott, mig ilyen állapotba hozta őket.
Mivel a kép hátán csak évszám volt, lehet,hogy nem is tavasz, hanem ősz lehetett.
Valahol Észak-magyarországon, egy kis falu, nem jegyezték fel hol pihentek meg. Talán a gémeskút látványa miatt álltak meg egy kis fotózásra, mivel a pesti kisasszonyok nem sűrűn láttak ilyet.
Az út szélén lévő hordók talán arra utalnak, hogy ősz lehet, és közeleg a szüret.
Itt valószínű defektet kaphattak, mintha kerékcsere történne. Az egyik lány egy porcelán korsóból vizet önt a hűtőbe. A gyerekek csak bámészkodók, akiknek csodaszámba mehetett ez a pöfögő szerkezet.
És célba értek. Nem lehet tudni mennyi idő alatt tették meg az utat, de az autó ott áll a Bazilika mellett.
Ezt a képet tavaly ősszel készitettük, amikor Apával egy welness-hétvégét töltöttünk Egerben. Megpróbáltunk ugyanabba szögbe állni, mint a 80 évvel ezelőtti fotós. Fantasztikus érzés volt látni, hogy milyen örökkévaló tud lenni egy ilyen monumentális épitmény.
2 megjegyzés:
Klári annyi fantasztikus régi képetek van! Ezt úgy irigylem! Nekünk annyira kevés maradt, és olyan rossz állapotban! Csodás ezekkel alkotni!
A Bazilika fotó régi és mai nagyon jó,valóban érdekes látni!
Ez szuper lett! Ezeknek a régi fényképeknek adtál még egy esélyt,és új életet! A történet pedig igazán különleges.
Megjegyzés küldése