Merika invitált erre az újabb játékra, melynek a lényege, hogy az éppen olvasott könyvem 161. oldalának 5. mondatát másoljam be ide.
Mivel nyár van, hosszú lélegzetű regényekbe nincs kedvem belefogni, újra elővettem egyik legkedvesebb irónőm, Polcz Alain Kit szerettem? Mit szerettem? c. könyvét. Ebben a kis vékonyka kötetben olyan közelről mutatja be barátait, barátnőit, a magyar irodalom feledhetetlen alakjait, Weöres Sándort, Károlyi Amyt, Nemes Nagy Ágnest, és a többieket, hogy az ember karnyújtásnyira érzi magát tőlük.
Ezekben a személyes hangvételű vallomásokban megmutatja, hogyan válik örömtelivé az idős kor, ami szerinte éppen olyan természetes és értékes része az életnek, mint az ifjuság. Egyszerűen az az érzésem olvasás közben, hogy tanít arra, hogyan lehet szépen öregedni.
A fenti részlet éppen a Nemes Nagy Ágnes történetet érinti, amikor nem sokkal halála előtt, a betegágyánál így fakad ki:
"El akarok szakadni mindentől, ami földi, el akarok szakadni a bánattól, a szeretettől és az örömtől, ezért ne hozzál többet virágot."
Mondta ezt ő, aki olyan csodálatos virágverseket írt. ( A könyv borítóján szintén egy jóbarát Vajda Júlia Önarckép-e látható)
Öt embernek kell továbbküldenem a játékot, legyenek a következők:
Hana, Beandi, Szöszmöszi, Linsey, Katica
2 megjegyzés:
Látom, már elkéstem :), de én is kiválasztottalak erre a játékra, kukk a blogomra!
Nem ismerem Polcz Alain műveit, de már többször készültem megismerkedni velük. Ezzel a részlettel, és a könyvről írtakkal meghoztad hozzá újra a kedvem!
Örülök, hogy tetszik a kép, amit csináltam neked! Valószínűleg elég lenne az egy hét bezárkózás a könyvvel, alapvetően én is úgy ismerkedtem először a PS-sel, hogy mindent kipróbáltam. Mire a könyvet olvastam, addigra már volt egy kis fogalmam róla.
Én viszont azért csodállak téged, ahogy hagyományos sb-ket csinálsz. Én nem mernék belefogni, itt nincs visszavonás. Annyira szépek a képeid! És lehet, hogy egyszer még a PS-sel is megbarátkozol majd! :)
Megjegyzés küldése