


Ezt a képet Izzie és Timcsoca kihívására készitettem. Feladat csak annyi volt, hogy valami jármű legyen a fotón. Hát itt van. És nem is akármilyen. Fernando öreg Renault 3-asa. Először nagyon bizalmatlanok voltunk vele, mondván, hogy szép-szép egy ilyen veterán autó, de vajon nem fog-e szétesni alattunk.
Aztán az egy hónap alatt minden aggodalmunkra rácáfolt. Olyan utakon mentünk vele, ahova Apa a Mazdájával be sem merészkedne, ment, mint egy tank hegyre föl, völgybe, patakmederbe le.
Egyedül a nagyon meleget nem szerette, időnként felforrt az agya.





Visszatérve a kép kommentárjához: ha nincs az a kis kényszerpihenő, talán soha nem születik meg ez a bejegyzés sem: http://mywayargentina.blogspot.com/2010/01/tegnap-tanultam-klari-bejegyzese.html Itt, a fák alatt láttam először Gauchito Gil kegyhelyet közelről.
1 megjegyzés:
Mi, én és a párom, nagyon szeretjük a régi autókat, szerintünk van egyfajta varázsuk:)
Nagyon élveztem olvasni a blogbejegyzésedet!
Az oldal nagyon tetszik, szépek a színei és szuper az elrendezés!:)
Köszi, hogy részt veszel a kihíváson!:)
Megjegyzés küldése